Amit megértünk...?
Az új Munka Törvénykönyvéről
A Munka Törvénykönyvnek tervezett, majd elfogadott változtatása kapcsán érdekes,
és természetes az érintettek nagy száma miatt érzelmekkel átitatott vita alakult
ki arról, javítja, vagy rontja a munkavállaló helyzetét a módosítás.
Tudjuk, hogy a törvény nem ismerete nem ment senkit az alkalmazás kötelessége alól. A Munka Törvény- könyv valamilyen módon minden családot érint, minden munkavállalónak ismernie kell.
Vajon mi az oka annak, hogy ugyanazokat, a magyar nyelven megfogalmazott mondatokat, mondatrészeket másként értelmezik a Gazdasági Minisztérium munkajogászai és másként a szakszervezeti munkajogászok? (A perek során, a bíróságon derül majd ki, kinek van igaza.)
Hogyan lehet az, hogy egy törvény, vagy annak paragrafusai többféleképpen értelmezhetők ?
Ha tanult munkajogászok értelmezésére szükséges egy törvény megértéséhez, akkor a „mezei" munkavállaló honnan tudhatja, mi vonatkozik a rá, mint munkavállaló „jogalanyra"?
Kinek jó az, ha munka törvénye értelmezéséhez a Gazdasági Minisztérium szerint is magyarázó levélre van szükség?
Miért nem úgy fogalmazzák a törvényeket, hogy azok egyértelműek legyenek, és a jogi ismeretekkel nem rendelkező munkavállaló is megértse?
A fáma szerint Mária Terézia alatt úgy hoztak törvényeket, hogy próbaként felolvasták egy jobbágynak. Abból lett törvény, amit megértett.
A TUDOSZ elnöksége úgy véli, kollégáink sokat olvasó, gondolkodó emberek, az átlagosnál lényegesen magasabb ismeretekkel rendelkeznek, ezért véleményt alkothatnak maguk is. Ehhez mi csak segítséget adunk, a TUDOSZ honlapján hozzáférhetővé tettük a módosítás előtti és utáni törvényszöveget.