Több százezer, közszférában dolgozó veszti el különleges kivált­ságait a következő két-három évben. Aki megtarthatja státusát, annak is csökken a felmondási védettsége, esetenként a fizetése is. Versenyvizsga nélkül pedig senki nem kerülhet be majd egy állami hivatalba.

A jövőben minden állást meg kell pályáztatni a közigazgatásban, de senki sem pályázhat anélkül, hogy előzetesen ne tenné le a közigazgatás alapjainak ismeretét igazoló állami versenyvizsgát. Az első ilyen vizsgát várhatóan 2008-ban szervezik. A közigazgatásban és a közszféra egyéb területein dolgozó mintegy 800 ezer ember alkalmazási feltételeit gyökeresen átalakító négy új törvényjavaslat koncepcióját várhatóan november közepén terjeszti a kormány elé az Államreform-bizottság és az érintett szaktárcák vezetői.

Nem a közszférában dolgozókat, hanem az állam által biztosított szolgáltatásokat igénybe vevő állam­polgárokat kell védeni. Méghozzá úgy, hogy az állam pontosan megfogalmazza, milyen minőségű szolgáltatásokra jogosultak. Ehhez a versenyszférában meglévő szabályokhoz kell közelíteni a közszférában dolgozókra vonatkozó előírásokat - foglalta össze a köztisztviselők és közalkalmazottak alkalmazási és bérviszonyainak átalakításának okait Draskovics ­Tibor, az Államreform-bizottság alelnöke lapunknak. A bizottság előtt ­fekvő javaslat szerint több százezren kerülnének ki a közszolgálati törvé­nyek hatálya alól. Ide tartozna valamennyi fizikai alkalmazott és azok a szellemi foglalkozásúak, akik nem az adott intézmény alaptevékenységébe illeszkedő munkát végeznek. A rendszerváltáskor a közszolgálatiak viszonylag alacsony fizetést kaptak, ám ehhez igen nagy felmondási védettség tartozott. Ez utóbbi azt követően is fennmaradt, hogy a közszféra bérei beérték, sőt néhány területen meghaladták a versenyszférában dolgozók fizetését - érvelt Draskovics. Kikerülnek a rendszerből az egészségügyi közalkalmazottak is. A köztisztviselői kar tagjai sem kapnak majd a jövőben automatikusan hat hónapos felmondási időt. A javaslat szerint a közszférában kötelező lesz a próbaidő (1-3 hónap) előírása. Ennek lejárta után a leszolgált időtől függ, hány havi felmondás jár.

A köztisztviselői karban a tapasztalattól, iskolai végzettségtől és évente központilag emelt illetményalaptól függő bérezési rendszert egy munka­körönként sávosan meghatározott rendszer váltja fel. A sáv alsó és felső határa között a teljesítménytől, tudástól és tapasztalattól függően határozzák meg a fizetést. Draskovics szerint az új rendszer szerzett jogot nem csorbít. A köztisztviselő akkor sem kap kevesebb fizetést, ha ma az illetménye magasabb, mint amit a sávos rendszerben meghatároznak. Ám arra fel kell készülnie, hogy ha a fize­tése lényegesen több annál, amennyit az állam a feladat ellátására "elfogadhatónak" tart, akkor amíg a vele azonos munkakörben dolgozók bére utol nem éri az övét, nem kap emelést, illetve az is előfordulhat, hogy ha a munkaadónak nem éri meg őt ilyen áron alkalmazni, megválnak tőle. A sávos fizetési rendszerre fokozatosan térnek át, 2008. lesz az első teljes év, amikor a közszolgálatban mérik a teljesítményt.

 Szerző: Csík Rita