Az Innovációs Alaptörvény elfogadását viharos viták elozték meg, hallottuk a tájékozatón. Elsosorban a vállalkozói szféra fogadta ellenérzéssel, mert az innovációs hozzájárulást a vállalkozók újabb tehernek érezték. Egy év alatt bebizonyosodott, hogy nagyon szép számmal jelentkeznek befektetésre hajlamos innovatív vállalkozók, akik fantáziát látnak a kutató-fejleszto tevékenységben, és igyekeznek visszapályázni az alapba fizetett összegeket. Így remélheto, hogy a jelenleg még csekély számú kutató-fejlesztovállalatok száma tetemesen megnövekszik, ami a versenyképes Magyarország megteremtésének záloga. Az Innovációs törvény falakat bont le a vállalkozások és a közszféra között, lehetové teszi, hogy egyetemi és akadémiai kutatók, idolegesen felfüggesztve közalkalmazotti státusukat, vállalkozásban vegyenek résztg, találmányaik és kutatási eredményeik megvalósítása végett.

A pályázati rendszerek reformjáról elhangzott, hogy az NKTH olyan zsuriket hozott létre, amelyek lehetetlenné teszik az összefonódásokat. Ilyen kicsi országban, mint hazánk, igen nehéz olyan bíráló bizottságokat kialakítani hazai vezeto szakemberekbol, akik teljes mértékben elfogulatlanok lennének. Éppen ezért nemzetközi bírálóbizottságokat hoztak létre, amelyekben az Akadémia külföldön tevékenykedo tiszteletbeli tagjai zsuriznek, s támadhatatlanul elfogulatlanok. A jövoben pedig az angol nyelvu pályázás lehetové teszi, hogy külföldi szakemberek döntsenek a magyarországi növekvo támogatásokról az alkalmazott kutatások esetében.

Boda Miklós méltatta az egyetemek növekvo szerepét a regionális tudásközpontok fejlesztésében és e tekintetben is nagyobb támogatást ígért. Magyar Bálint többszörösen kiemelte a Hivatal fontosságát, újszeruségét és jelezte, hogy bizalma teljes az NKTH vezetoje iránt.

A nyitóelőadás vendégei - Rájöttek, hogy fontos a személyiség varázsa (kép: Népszabadság - Kovács Bence)

Ez maguknak a tudósoknak is hasznos lesz, hiszen Fábry György, a sorozat akadémiabeli felelőse embereket nem látott még úgy izgulni, mint az itteni előadókat, függetlenül attól, mennyire szoktak korábban a nyilvánossághoz. Most ugyanis tudományos teljesítményük egy másik dimenzióba kerül, egy olyan mércerendszerben kell megfelelniük, amelynek tudományszerveződési, tudománypolitikai, sőt tudományelméleti következményei is lehetnek, miközben nem feledkezhetnek el a hagyományos értelemben vett tudományos megmérettetődésről sem. Lehet, hogy most érik be a korát az ismeretterjesztésben, úgy tűnik, megelőző Czeizel Endre személyes elégtétele? Az orvos-genetikus tudománynépszerűsítő bravúrjainak hajdani szakmai lekicsinylői most valószínűleg máshogy nyilatkoznának.

A Mindentudás Egyeteménél ugyanis hasonlóképpen fontos a személyiség varázsa. A kevésbé jól sikerült előadások tévéváltozatainál azonnal érződik a nézettségbeli visszaesés, sőt ez a soron következő előadásra is hatással van. Jellemző, hogy a legközvetlenebb hangú, szinte beszélgetéssé alakult előadást egybehangzó vélemények szerint a gyakorlott ismeretterjesztő, volt kultuszminiszter, az agykutató Hámori József tartotta, míg azt a két előadást, amelyet pusztán felolvastak, két - társadalomtudósként jobb kommunikációs képességűnek gondolt - tudós jegyezte. Igaz, lapunknak nyilatkozó tömegkommunikációs szakemberek szerint a természettudósok nemzetközi szinten és idehaza egyaránt jobban hozzászoktak ahhoz, hogy nekik valódi, többfunkciós bemutatókon kell megmérettetniük magukat, míg társadalomtudósaink sok esetben szűk körben, szinte egymásnak adják elő eredményeiket. Közöttük részben a szükségszerű elzártságból és az ideológiai nyomásból adódóan egy más értékelési rendszer formálódott ki, ahol az egyes csoportok belső értékrendje a csoporthoz tartozáson alapult.

Vizi E. Szilveszter szerint jó lenne, ha az előadások rendszeres hallgatói valamilyen módon bónuszpontokat kapnának az egyetemi és főiskolai felvételiken. Az elnök egyébként a folytatásban egészségügyi, vallás- vagy művelődéstörténeti tematikus blokkokon gondolkozik, de lapunknak azt is elmondta, magyar írók és költők is jelentkeztek, vegyék be a programba a magyar irodalom népszerűsítését. Ehhez az elnök a magyar Nobel-díjas írót, Kertész Imrét is meg szeretné nyerni. Mint mondja, miután politikai okokból széles lakossági rétegek műveltségéből hiányoznak bizonyos fejezetek, a sorozat azt is megakadályozhatja, hogy ebbe a vákuumba hamis tanok, szélsőséges ideológiák lépjenek. Az Akadémia szándéka, hogy megerősítsék a magyar nyelvű tudás bázisát, és ezzel választási lehetőséget kínáljanak az értékekre, színvonalra, műveltségre és humánumra fogékony embereknek. Ezzel pedig még az uniós csatlakozásnak is elébe megy, hiszen az Európai Unió a jövő évtől épp a tudomány és a társadalom kapcsolatának erősítését helyezi egyik központi gondolatává.