Értesültem róla, hogy a Magyar Tudományos Akadémia vezetői reformot szándékoznak kidolgozni, s a ma kezdődő közgyűlés téziseit magam is érdeklődve várom. Elemei ugyanis nagy jelentőségű átalakításnak, melynek a közeli jövőben mind részesei leszünk - üzente Gyurcsány Ferenc, a koalíciós tárgyalások miatt elfoglalt miniszterelnök. A 175. ünnepi közgyűlést megnyitó beszédében Vizi E. Szilveszter, az akadémia elnöke szintén a reform szükségességéről beszélt.

Változnunk kell, vélte az akadémia elnöke, mert a jelenlegi döntési rendszer az akadémián lassú, a bizottsági felépítésben pedig nem érvényesült az egyéni felelősség. Vizi E. Szilveszter arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak a magyar gazdaság, hanem az ide települő vállalatok, valamint a Magyarországon befektetett tőke képviselői is fokozottan igénylik a hasznosítható tudományos eredményeket. Hozzátette viszont: nincs, nem létezik nemzetközi mércével mérve is jelentős alapkutatás nélkül értékesíthető kutatás és fejlesztés. A társadalom viszont elvárja a tudósoktól, hogy megosszák tudásukat. Az akadémia ennek a társadalmi igénynek fokozottan igyekszik eleget tenni, jelentette ki a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Michelberger Pál, akinek az év legrangosabb tudományos díját: az akadémiai aranyérmet a közgyűlésen adták át, éppen a tudósoktól elvárható maximális követelményeknek - a magas szintű tudományos ismeretterjesztésnek, a tudománypolitikusi nagyságnak és a mérnöki alkotó tevékenységnek - tett eleget életművével. Wahrmann Mór emlékéremmel, a tudományt kiemelkedő módon támogató üzletembernek kijáró díjjal tüntették ki Csányi Sándort, az OTP Bank elnök-vezérigazgatóját. Többen kaptak akadémiai díjat kiváló kutatói teljesítményért. A tudományos ismeretterjesztésben szerzett érdemekért pedig akadémiai újságírói díjban részesült Daniss Győző, a Népszabadság, Sályi András, a Magyar Rádió és Fried Judit, az MTI munkatársa.

Szerző: N. Sándor László