Több tucat tudáscéget hoztak létre magyarországi egyetemek az elmúlt két évben. A Semmelweis Egyetemen például abban reménykednek, hogy tizenöt év múlva már a cégeikből tudják finanszírozni kiadásaik jelentős hányadát.

"Nagyon jelentős fejlődést hozott" - így jellemezte Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora a két éve hatályba lépett magyarországi innovációs törvény hatását. Ez ugyanis szabályozza az állami intézetekben, egyetemeken végzett kutatások eredményei nyomán keletkezett szabadalmakhoz kapcsolódó jogokat.

Korábban a cégek és a kutatók is vagyont varázsolhattak az állami pénzből zajló kutatásokból, csak az intézetek, illetve az állam nem, az új törvénnyel azonban ez megváltozott. Az egyik ismert egyetem innovációs igazgatója korábban úgy nyilatkozott lapunknak: "Csak az nem lopta el az egyetemtől a szabadalmakat, aki nagyon nem akarta." Most viszont már megvannak a jogi keretei annak, miként hozhatnak létre az egyetemek a kutatókkal vagy cégekkel közösen olyan vállalkozásokat, amelyeknek az a feladatuk, hogy hasznosítsák a találmányokat, s ebből mindenkinek osztaléka származzon. (Ezeket spin-off cégeknek hívják magyarul is az angol eredeti után.)

A törvény bevezetése nyomán több tucat olyan spin-off cég alakult, amelyek magjai lehetnek egy majdani tudás alapú gazdaságnak. Különösen a biotechnológia terén mutattak a kutatók nagy érdeklődést a félig magán-, félig állami vállalkozások iránt.

A Semmelweis Egyetem például jelenleg is részt vesz a vállalati-állami intézményi kooperációval létrehozott Szentágothai János Tudásközpontban, és a rektor egy újabb alapításán gondolkodik.

Arra számítanak, hogy ezekben a központokban a kutatási eredmények hasznosítására létrejövő spin-off cégek hosszabb távon jelentős bevételt hozhatnak az egyetemnek. (S megkönnyítve azt, hogy a szervezeteknek ne kelljen annyira a folyamatosan finanszírozási politikát váltogató államra támaszkodniuk.) Eddig öt spin-off céget hoztak létre különböző egyetemi kutatási eredmények hasznosítására, ám ezek egyelőre csak viszik, nem hozzák a pénzt.

"Az lenne a cél, hogy a spin-offok az egyetemnek hasznosítható tőkét jelentsenek" - mondta Tulassay Tivadar. A svédországi Karolinska Egyetemet hozza például, ahol tíz év alatt néhány százalékról negyvenegy százalékra nőtt a működtetéshez szükséges pénzeken belül a saját bevételek aránya. "Nálunk ez talán kicsit több idő lesz, talán tizenöt év."

 Szerző: Dóra Melinda Tünde