Az egyes uniós tagállamok eltérő módon kezelik a K+F szektort, az innováció gazdasági jelentőségét azonban egyöntetűen elismerik. Az Egyesült Államok saját, kétségbevonhatatlan vezető pozícióját ugyancsak a fejlesztésre fordított forrásoknak köszönheti. Az Eurostat szerint hazánkban és Írországban kiemelkedő a külföldi befektetések hatékonysága.

A francia állam bőkezűen támogatja az egyetemeken és a közszolgálati intézményeken folytatott kutatást, de egyes magáncégek kutatását is támogatja anyagilag. A támogatandó intézményeket a felsőoktatási és kutatási minisztérium állítja össze. Különösen fontos szerep hárul az állami intézményeken zajló kutatásokra. E tekintetben a Tudományos Kutatás Nemzeti Központja (CNRS) a legtekintélyesebb. Munkatársai kizárólag kutatnak, még oktatási kötelezettségük sincs. A CNRS munkatársai széles körű kapcsolatokkal rendelkeznek külföldi kollégáikkal. Az egyetemek és más iskolák gyakran közös kutatási centrumot hoznak létre. A mintegy háromezer központ negyven százaléka az úgynevezett UMR nevű kutatószervezethez tartozik, amely munkájukat koordinálja. Jóllehet, ezen intézményeket az állam finanszírozza, egyre inkább megfigyelhető, hogy a régiók is mind aktívabbak a kutatásfejlesztésben.

Olaszországban a kutatás támogatását meghatározza, hogy miközben a munkanélküliség három százalék az ország északi részén, délen 15-20 százalék. A kormányzat reményei szerint azonban befektetések, a képzés és innováció révén csökkenthető e különbség. Mivel mondhatni, évszázados ez a kettősség Itáliá­ban, nem valószínű, hogy belátható időn belül sikerül orvosolni a problémát. Mindenesetre az olasz kabinet 2002-ben a GDP 1,16 százalékát fordította a kutatásra, a tervek szerint azonban 2010-re ezt 2,5 százalékra növelik. Elsősorban az egészségüggyel, légi közlekedéssel, energiaiparral kapcsolatos befektetésekről van szó.

A német Szövetségi Statisz­tikai Hivatal közzétett, 2004-re vonatkozó jelentése szerint Németországban 193,3 milliárd eurót fordítottak képzésre és kutatás-fejlesztésre. Az összeg mintegy 0,6 milliárd euróval kevesebb, mint egy évvel korábban. A különbséget a közel kétmilliárd eurós képzési ráfordításcsökkenés okozza, tehát a K+F-re összességében több jutott. A konkrét számarányokat tekintve hivatalos adatok 2003-ra vonatkozóan állnak rendelkezésre. Ezek szerint a képzésre és K+F-re összességében 193,9 milliárd eurót fordítottak. Ennek 13,3 százalékát a központi szövetségi kassza állta, 39,1 százalékát az egyes tartományok (szövetségi államok), 11,1 százalékát pedig a helyhatóságok. A fennmaradó 36,5 százalékot a vállalkozói szféra biztosította. A kutatásra és fejlesztésre fordított, összesen 54,5 milliárd euró kétharmadát, pontosan 66,6 százalékot a privát szektor finan­szírozta.

A kutatásra és fejlesztésre költött összegek számottevően segítették az Egyesült Államok gazdasági növekedését az elmúlt években - derült ki az Egyesült Államok Gazdasági Elemzési Hivatalának (BEA) adataiból. A kormányzati, egyetemi, ipari és nonprofit K+F kiadásokat elemezve a hivatal úgy találta, hogy ezek 1995 és 2002 között 6,5 százalékkal járultak hozzá a növekedéshez. Az amerikai innovációs rendszer a világon a legerősebb: a kormányzat, a magánszektor, az egyetemek, a nonprofit intézmények egyaránt kiveszik részüket az új technológiák létrehozásából, új fejlesztésekből. A kutatási-fejlesztési kiadásokon belül növekszik a magányszektor részaránya s csökken a szövetségi kormányzaté: 2000-ben a nemzeti K+F 68 százalékát az ipari vállalatok fedezték, a kormányzat részesedése 28 százalék volt.

A BEA felméréséhez 32 ezer ipari vállalatot, 650 egyetemi intézményt és minden szövetségi ügynökséget felkértek, hogy adjanak számot ilyen jellegű kiadásaikról. A szövetségi ügynökségek 2004-ben 109,7 milliárd dollárt fordítottak kutatás-fejlesztésre, az előző tíz évben évi 4,7 százalékkal többet. Az összes szövetségi K+F kiadás 48,6 százalékát költötték kutatásra, a kutatásra fordított összegek 42,5 százalékát az egyetemek kapták alap- és alkalmazott kutatásokra.

Az Amerikai Versenyképességi Kezdeményezés (ACI) a 2007-es költségvetésben 5,9 milliárd dollárt irányoz elő kutatás-fejlesztésre, vállalkozásösztönzésre, innovációra.