Az elmúlt években ugyan nőtt hazánkban a kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított összegek nagysága, és GDP-arányosan is többet fordítunk erre a területre, az ország nem tud versenyezni nyugati vetélytársaival. Egy területen mégis kiemelkedik Magyarország; az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint hazánkban - Írországgal együtt - különösen hatékonyan működnek a külföldi K+F befektetések. Az állami fejlesztési pályázatokon is csak önrész felmutatásával indulhat egy cég.

Bár december 31-i ­hatállyal meg­szűnt Boda Miklós, a Nem­zeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnökének megbízatása, a gazdasági és közle­kedési miniszter felügyelete alá tartozó intézmény az elmúlt év utolsó hónapjaiban több milliárd forint pályázati összeget osztott ki. Boda utóda január 1-jétől - ideiglenesen - Vass ­Ilona eddigi elnökhelyettes. Ugyan konkrét statisztikák még nem állnak rendelkezésre, de a ­Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2005-ben a GDP arányában és abszolút értékben is emelkedett a kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított összegek aránya. Eszerint tavalyelőtt az ország a GDP 0,95 százalékát, 207,8 milliárd forintot fordított kutatás-fejlesztésre. Az NKTH pályázati programjainak is köszönhetően a legnagyobb növekedést a vállalatok produkálták; 20 százalékkal növelték K+F ráfordításaikat 2004-hez képest, de jelentős, 17,1 százalékos volt a felsőoktatási intézmények ráfordításainak növekedése is. Az NKTH 2006-ra a K+F ráfordítások további növekedését várta, mivel a tavalyi pályázatokon 45,6 százalékban vállalkozások nyertek, és a vállalatoknak a támo­gatásnak megfelelő összegű önrésszel kell a pályázatokhoz hozzájárulniuk.

Az NKTH pályázatain csak decemberben mintegy 5,5 milliárd forint támogatást nyertek el a pályázók. A legutolsó, december 21-i pályázati ismertetés szerint hét pályázaton 47 pályázó összesen 3,44 milliárd forint támogatást nyert el. A gazdasági szektor szerepvállalása kimagaslóan magas volt a pályázatokon, a támogatások 76,2 százalékát vállalkozások, 23,2 százalékát költségvetési kutatóhelyek, 0,6 százalékát nonprofit kutatóhelyek kapták.

A másik jelentősebb decemberi pályázat az innovációs menedzsmentet fejlesztő és technológiatranszfert elősegítő pályázat volt, ennek révén két országos méretű, üzleti alapon működő, kísérleti innovációs menedzsmentközpont kezdheti meg működését a közeljövőben az innovatív ötletek sikeres magyarországi megvalósításának elősegítése érdekében. Ezen nyolc pályázat nyert támogatást összesen 850 millió forint értékben.

Az NKTH egyébként pályázati programok sorát indította el; ezek közé tartozik például a Teller Ede, a Jedlik Ányos, a Polányi Mihály vagy a Déri Miksa Program. Ugyanakkor a K+F költségek nagyobbik részét a vállalatok, magáncégek ráfordításai teszik ki. A pályázatokat is úgy hirdetik meg, hogy a pályázóknak önrészt kell felmutatniuk az elnyert összeg mellett.

Az NKTH idei költségvetési előirányzata 23 984,7 millió forint, ami az intézmények mellett tartalmazza a fejezeti keze­lésű előirányzatok és 20 548,4 milliós összegben a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap részére a büdzséből nyújtott támogatást is. Az NKTH-t a kormány január 1-jétől egyébként a gazdasági tárcához rendelte.