Elméletben mindenki tudja, a kofarés-fejlesztésre (K+F) költeni kell, hiszen ez a jbV6 sikerének, az ország felzárkózásának zálo­ga. A gyakorlatban mégis éppen az ellenkezője történik: 2002 óta csökken vagy stagnál az e célra fordított összeg GDP-hez viszo­nyított aránya. Nem ad optimizm usra okot ez Sem, hogy a vállal­kozások ugyan 15 százalékkal többet költöttek K+F-re az agy esrtend6vel korábbinál, ám a felsőoktatásban 5 százalékkal ke­vesebb jutott ugyanerre. A KSH adatatnak hitelességét vitatja a Nemzeti Kutatási ás Technológia Hivatal (NKTH) elnöke, akt a közzétett előzetes adatok felülvizsgálatát kérte.

Összességében nem növekszik a kutatás-fejlesztésre fordított ke­ret, utoljára 2002-ben gyarapod­tak a kiadások - panaszolta a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. Pakucs János elmondta: az általánosan elfogadott mérő­szám a GDP-hez viszonyított arány, s az utóbbi Években csökkent, jobb esetben stagnált. Az előző esztendőben egyébként a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 779 milli­árd forint szolgálta a K+P tevé­kenységet Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a GDPD 0,88% vált ekképpen jövőbeli befektetéssé. Az utóbbi években a legnagyobb arányt 2002-ben sikerült elérni, akkor a bruttó ha­zai termék 1,01 ,százaléka finan­szírozta a kutatás-fejlesztést. Fi­gyelemre méltó, hogy még ezzel sem sikerült elérni az 1991-es és 1992-es évek arányát. Alapvetően megváltoztatta a helyzetet, hogy 2004-ben nagy­mértékben módosult a kutatás-fejlesztés forrásainak összetéte­le. Miközben korábban túlnyomórészt a központi források fe­dezték ezt a tevékenységet, ad­dig a büdzsé szerepvállalása a tavalyi esztendőtől kezdődően mérséklődőt méghozzá csaknem 10 százalékkal Igaz, K+F -kiadások több mint fele az­óta is a költségvetésből szárma­zik, ez azonban szakértők sze­rint nem kis mértékben abból adódik, hogy a gazdaság szerep­lői sem tudnak erre nagyobb összeget szánni. A vállalkozá­sok tavaly 15 százalékkal fordí­tottak több pénzt e célra az egy évvel korábbinál. Aggasztó viszont, hogy a felsőoktatásban 5 százalékkal csökkent a K+F -ki­adás, s a költségvetési kutatóhe­lyeken is 1,7 százalékkal keze­sebbet költhetlek 2004-ben erre.

Vitatja azonban a KSH adatai­nak hitelességét a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal

(NKTH) elnöke, aki a közzétett előzetes adatok felülvizsgálatát kéne a hivatal vezetőjétől. Boda Miklós a többi között azt kifo­gásolta, hogy nem szerepel az összesítésben az Innovációs Alap 10,69 milliárd forintot ki­tevő kifizető. Ez pedig azért is fontos, mert ezt is beleszámítva e pályázati kifizetések összege több mint 16 százalékkal növe­kedett a 2003-as esztendőhöz viszonyítva, miközben a KSH adatai az szerint 36 százalékkal csökkent volna ez az összeg. Az elnök által kifogásolt pontatlan­ságok Boda Miklós szerint kér­désessé teszik, hogy mennyire lehet hinni a statisztikai hivatal adatainak a költségvetésben sze­reptó kutatás-fejlesztést célzó kiadások mértékét illetően.

Összesen egyébként 2004-ben 22,46 milliárd forintot fizettek ki a kutatás-fejlesztés támogatá­sára s Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból.

Különösen figyelemre méltó a K+F -kiadások irányának csök­kenése, ha tekintetbe vesszük. hogy a kormányzat távlati tervet megfogalmazó dokumentu­mok alapvető célkitűzésként fo­galmazzák meg a kutatás-fej­lesztési kiadások bővítését Már az első Nemzeti Fejlesztési Terv is prioritásként kezelte a területet, a 2007 és 2013 közötti uniós finanszírozási ciklus Fejlesztési elképzeléseinek alapdokumentuma, az Országos Fejlesztési Koncepció pedig úgy fogalmaz: a versenyképesség erősítésében meghatározó hozzáadott érték csak az emberi tökére, a szerve­zeti kultúra javítására, a fejlett tudásbázisra építő innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenység és együttműködés ösztönzésével növelhető. Ennek alapvető feltétele , hogy az állam a vállalkozá­sok innovációs és K+F -tevé­kenységének ösztönzésével is segítse a létrjövő új kutatási eredmények gazdasági haszno­sulását.

H.Z.

A katatás, kísérleti fejlesztés főbb arányai

Forrás: KSH

A kutató-fejlesztő helyek közvetlen K+F ráfordításai a 2003. év százalékában

Forrás: KSH

INNOVACIÖS KORNYEZEIVÉDELMI VERSENY MAGYAR, DIJAI

Kiosztották a visegrádi országok innovációs szervezetei állal kezdeményezett EKO 2005- Innová­ciós Környezetvédelmi Verseny magyarországi díjait hétfőn Budapesten, a Magyar Szabadalmi Hivatal. Vedres András a magyarországi pályázatot lebonyolító Magyar Feltalálók Egyesülete főtitkára elmondta: a versenyre magas színvonalú pályáza­tok érkeztek, amit jelez, hogy az 51 pályaműből 17 kapta meg a Környezetvédelmi Műremekek elismerést, ezek kidolgozói viselhetik környezetvédelem mestere címet. További 17 pályamű környezetbarát találmány elismerésben részesült. Az elnökség dicséretét 10 találmány érdemelte ki. A pályázaton indulók közül két egyetemista a környezetvédelem ifjú mestere címet nyerte el. A legtöbb pontszámot elért találmányok képviselik Magyarországot a visegrádi országok döntőjében. A 2005 decemberében Lengyelországban megrendezésre kerülő visegrádi döntőjének magyar senior résztvevői Schremmer István és Tilky Péter feltalálók lesznek veszélyes anyagok ártalmatlanítására szolgáló víz alatti plazmaberendezésükkel. A visegrádi országok döntőjének magyar junior résztvevői Szentmiklóssy Balázs környezetbarát tömegközlekedés pályázatával.

A dijjazottak közül az ENSZ szellemi tulajdon világszervezetének (WIPO) aranyérmét is megkapta Szücs István feltaláló a szénhidrogén tartályok környezetkímélő oltásai találmányáért.