Magyarországnak nincs választása, a mi tradíciónk a szürkeállományunk, ebben a nyersanyagban még mindig gazdagok vagyunk - jelentette ki a Magyar Tudományos Akadémia közgyulésének tegnapi, második napján Vizi E. Szilveszter, az Akadémia elnöke. Expozéjában az akadémikus kifejtette: a XXI. században Magyarország jövojét az fogja eldönteni, hogy mekkora a termékekben a hozzáadott magyar szellemi érték részesedése - hangsúlyozta az elnök.

Az MTA elnöke a K+F-költségeket elégtelennek, a kutatói létszámot nem megfelelonek nevezte. Mint mondta, a fajlagos kutatói létszám kevesebb az EU-átlag felénél. Az egy kutatóra jutó dologi kiadások nem érik el az EU-átlag 30 százalékát sem, a könyvtári ellátás hiányos, a napi munkát szolgáló technikai környezet idejétmúlt, a számítástechnikai hálózatok gyengék, továbbá az együttmuködéshez szükséges utazások, konferenciák költségfedezete is elégtelen. Az elnök kedvezo fordulatnak nevezte ugyanakkor, hogy az innovációs alapról szóló törvény sikeresnek bizonyul az állami és K+F-támogatások növelésében. Kroó Norbert, az MTA fotitkára beszámolójában arra hívta fel a figyelmet: világszínvonalú kutatási központokra van szükség, amelyek létrehozása lehetséges, hiszen a vállalatok készek szerzodéseket kötni a legkiválóbb tudósokkal. Kroó Norbert pozitívumként értékelte, hogy a magyar kutatóhálózat jelentosen fiatalodott, az intézetekben 40 százalékos a 35 év alatti kutatók aránya, és a kutatói muhelyek nyitottak, készek az új befogadására.

A közgyulés vita nélkül fogadta el az MTA tevékenységérol a kormánynak készített tájékoztatót, amely szerint a tudományos teljesítmények mögött 2003-ban nem volt kello anyagi háttér. Az összefoglaló sérelmezi, hogy az Országgyulés által jóváhagyott 36,5 milliárd forintos idei költségvetési támogatási keret a kormányzati intézkedések, zárolások hatásaként 7,6 százalékkal, 33,7 milliárd forintra csökkent. Az MTA fotitkárhelyettese, Meskó Attila által ismertetett dokumentum szerint a központi források egyik évrol a másikra kiszámíthatatlan módon változnak. Az Akadémia figyelmezteti a döntéshozókat: a tudományos kutatás elengedhetetlen tényezoje a folyamatosság. A kutatások kényszeru megszakítása a forráshiányra hivatkozó finanszírozási megszorítások miatt évekre, sot évtizedekre visszavetheti a nemzetgazdaságilag is jelentos eredmények elérését. A tájékoztató anyag szerint nem lehet versenyképes innovációs termékeket létrehozni folyamatosan zajló alapkutatások nélkül. Az anyagi és tárgyi infrastruktúra fejletlensége az uniós pályázati részvétel sikerességét is veszélyezteti.

Vizi E. Szilveszter a vita után kijelentette: az Akadémia az o vezetése alatt is kiáll a hosszú távú nemzetpolitikai érdekekért, amelyek érvényesítése gyakran a négyéves kormányzási ciklus korlátaiba és lokális akadályokba ütközik. Az elnök szerint az MTA az elso helyen áll az állami és egyéb intézmények iránti közbizalom tekintetében, s ennek megtartása érdekében a tudós testület a jövoben is határozottan állást foglal az országos jelentoségu kérdésekben.