Az idei a kulcsesztendő a tavaly megkezdett „mini stabilizációs programban”, ugyanis a kiigazítás oroszlánrésze erre az évre marad. Közben a szigorú jövedelempolitika következtében a reálkeresetek alig 0,6 százalékkal emelkednek a Pénzügykutató szerint, ennek következtében a lakossági fogyasztás növekedése a tavalyi 7,8 százalékról 2,3 százalékra lassul. A közszférában a reáljövedelmek csökkenését prognosztizálják, hiszen a hatszázalékos bruttó béremelés elmarad a 6,9 százalékos inflációtól.
A gazdaságban várható szerkezetváltás miatt óvatos GDP becslést adott a Pénzügykutató, a cég szerint az idén 3,3 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék értéke, a 2003-as 2,9 százalékos gazdasági növekedést követően. A bővülés még nem egyenletes: a külső konjunktúra élénkülését leginkább a közepesnél nagyobb ipari vállalatok, jellemzően a multinacionális cégek tudják meglovagolni - mondta Petschnig Mária Zita.
A költségvetési politika a leggyengébb láncszem a gazdaságban. A tavalyi 5,9 százalékos GDP-arányos hiány a kormány tervei szerint 4,6 százalékra csökkenne, ám a kutatóintézet szerint ilyen mértékű kiigazítás nem várható. Hasonlóan más előrejelző intézetekhez, a Pénzügykutató is arra számít, hogy az államháztartás hiány a GDP egy százalékával csökkenthető, vagyis 4,9 százalék lesz az idén. A monetáris politikában nem várnak trendváltást a kutatók, hozzátéve, hogy a magas jegybanki kamatok visszafogják a növekedést, illetve a költségvetés kamatkiadásait is megemelik. Az év végére a jelenleg 12,25 százalék jegybanki alapkamat 9,5 százalékra csökkenhet.

P.ZS.

A Pénzügykutatő Rt. előrejelzése (százalék)  

	2003	2004
GDP termelése	2,9	3,3
GDP belföldi felhasználása	6,5	3,1
Reálkeresetek változása	9,2	0,6
Éves infláció	4,7	6,9
Ipari termelés változása	6,4	6,5
Folyó fizetési mérleg (Mrd euró)*	-4,1	4,0
Közvetlen működőtőke - beáramlás* {Mrd euró) -	-0,8	2,0
Államháztartás hiánya (GDP százalékában	5,9	4,9

* újrabefektetett jövedelmek nélkül fonás: Pénzügykutató Rt.