Kemény bérharc várható
Kiszolgáltatott munkavállalók
(Népszabadság 2004. 9. 10.)

Kemény tárgyalásokra készülnek a szociális partnerek a jövo évi béremelésrol. A munkaadók az inflációhoz közeli, a szakszervezetek viszont lényegesen nagyobb mértékrol szeretnének megegyezni.
Az Országos Érdekegyezteto Tanács (OÉT) hétfoi ülésén megkezdodik a tárgyalás a 2005. évi bérajánlásról. A konkrét számokról egyelore nem vitáznak a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviseloi, mert a jövo évi költségvetési és adójavaslatokról nincs még döntés. A szociális partnerek elképzelései alapján forró hangulatú egyeztetések várhatóak. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szintén ezt a feltételezést erosítette, amikor lapunknak azt mondta: nehéz tárgyalások lesznek, mert egyelore nem láthatóak a terheket csökkento intézkedések, amelyek a munkáltatók mozgásterét növelnék a bértárgyalásokon. Az adóról és a költségvetésrol szóló eloterjesztésekbol nem lehet arra következtetni, hogy csökkennének az élomunka költségei. Rolek szerint gyorsulnia kellene a gazdasági növekedésnek, komoly beruházásokra és a foglalkoztatás növelésére lenne szükség. Az alelnök kizárja, hogy két számjegyu bérajánlás szülessen az OÉT-ben - ezt egyébként az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége vetette fel -, infláció közeli mértéket tart reálisan elképzelhetonek.
Az MSZOSZ elnöke is kifogásolja, hogy máig nem kapták meg a Pénzügyminisztériumtól a konkrét költségvetési számokat bemutató háttéranyagot, amelynek alapján kialakíthatnák álláspontjukat a jövo évi kereseteket meghatározó béremelésrol. Wittich Tamás elmondta, ragaszkodnak a minimálbér adómentességéhez, az átlagos és átlag alatti keresetek adóterhelésének csökkentéséhez, s ahhoz is, hogy az adókedvezményeket évi hatmillió forintos jövedelemhatárig igénybe lehessen venni. A konföderáció javasolja egyebek között az étkezési hozzájárulás adómentes határának emelését: hideg étkezés esetében a jelenlegi 3500 forintról ötezerre, meleg étkezésnél hatezerrol tízezer forintra. Az MSZOSZ az OÉT ülésén kezdeményezi, hogy a szakszervezeti tagdíj utáni egyszázalékos kedvezményt ne az adóalapból, hanem az adóból vonják le.
Az adható, s nem kötelezo étkezési hozzájárulás emelését a munkaadók sem vetik el. Rolek Ferenc errol támogatólag nyilatkozott, de hozzátette: ha egy vállalkozásnak korlátozottak a lehetoségei, biztos nem emeli az összeget. Úgy tudjuk, jelenleg 2,3 millió munkavállaló keresetét egészítik ki ilyen módon, de kétmillióan hideg étkezéshez kapnak hozzájárulást, mert a munkahely közvetlen közelében nincs lehetoség fott étel fogyasztására.
Mindazonáltal egy friss felmérés kimutatta, hogy a hideg és a meleg étkezési utalványok adómentes értékhatárának négyezer; illetve tízezer forintra történo emelése mintegy 1,7 milliárd forintos bevételkiesést okozna a költségvetésnek.
MTI A munkaügyi bíróságok csökkentik a munkavállalók kiszolgáltatottságát, és hatékonyan szolgálják a társadalmi békét - mondta Lomnici Zoltán fobíró csütörtökön, az európai munkaügyi bírák budapesti találkozóját megnyitva. A Legfelsobb Bíróság elnöke a 22 ország bíráinak részvételével megrendezett találkozó kapcsán elmondta: Magyarországon a rendszerváltozást követoen nemcsak a jogrend, hanem a munkavállalók helyzete is gyökeresen megváltozott. Kiszolgáltatottabb helyzetbe kerültek, ugyanakkor a munkaügyi perben egyenrangú félként tehetik vitássá a munkaadó döntéseit. Az adatok azt támasztják alá, hogy nagy számban biztosítottunk jogvédelmet a munkavállalóknak - hangsúlyozta. Tavaly 30 ezer keresetet nyújtottak be a bíróságokhoz, többségük a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos, de sok a munkabérrel kapcsolatos vita is.

A technológia és a kutatás népszerusége és támogatottsága egy országban teszt jelzi, miként fordulnak a jövo felé, mennyire tudatosan szeretnék gazdaságukat, életkörülményeiket holnap is kézben tartani. Az utolsó tizenöt év e tekintetben sem volt túl sikeres. Az itthoni lobbik és a brüsszeli eloírások most mintha mégis kikényszerítenének jó lépéseket.

Egy éve készül egy innovációs törvény, létrejönnek olyan alapok is, amelyekbol a vállalatoknál megjeleno újdonságokat támogatni lehetne, s fél éve muködik egy régi-új állami hivatal mindennek koordinálására. Jó szándékban nincs hiány. Két fontos részlet azonban épp mostanában, a minisztériumközi egyeztetés alatt tunik el a törvénytervezet szövegébol. Az elso fogalmazványokban még szerepelt az amerikai egyetemek híres "sabaticaljének", kutatószabadságának itthoni bevezetése. És szó volt a sikeres kutatási EU-pályázatok átmeneti támogatásáról is.

Az amerikai egyetemeken nagyon komolyan veszik az oktatást. Órát nem megtartani, szemeszter alatt egy-két napon túl távol lenni, a hallgatónak felkínált konzultációs idopontban nem ott lenni nem lehet. Az esetleg mégis mulasztó oktatókat vaskézzel fegyelmezik. Kutatni, bemutatni, közéletben részt venni persze kell, de ez nem mehet az oktatás rovására. Talán ezért is rövidebbek a szorgalmi idoszakok, a hosszabb projektekhez pedig ott van még az órák megtartásától elvben felszabadított minden hetedik félév. A sabbatical. Ez az oktató számára persze nem szabadság. De akkor nem kell tanítani. S ha módjában áll, elmehet erre az idore egy olyan intézetbe is, ahol muszerekhez, könyvekhez jut, érto kollégákkal találkozik. Akár más városban is. Ilyenkor kell összegyujtenie és sokszor megírnia azt, amire a nagyon komolyan vett iskolamesteri szerep egyébként nem ad lehetoséget. A hallgatólétszám gyors növekedését a kilencvenes években a magyar egyetemeken nem kísérte az oktatólétszám arányos emelkedése. Ez elvben talán rendben is lett volna. Az óraszámok azelott nem voltak túl magasak. De ma már sok szakon drámaian megváltozott a helyzet. Az oktatónak az órák megtartásán kívül - ha azt komolyan veszi - másra nincs ideje. Az igazi kutatás elmarad, s maga az egyetemi modell is torzul. Ezen segíthetett volna a "szabad kutatási szakasz" valamilyen hazai változatának bevezetése. Legyen egyszer Amerika - ne mumus vagy elérhetetlen utópia, hanem - valódi minta. De az ötlet a törvény szövegezése közben, igazán nem is tudom, melyik szakaszban, egyszeruen elveszett. Most állítólag a felsooktatási koncepcióban mégis megpróbálnák visszahozni. Kár lenne, ha valaki megint kihúzná.

A magyar közvélemény már mindent hallott az EU-s kutatásokról, csak azt nem, hogy ott a sikeres pályázó hitelez - sokszor évekig - az EU-nak. Kap egy kis eloleget, embereket vesz fel, muszereket vásárol. S amikor mindenki, az egész nemzetközi projekt - s nem csak a magyar csoport - végzett, az EU átnéz, ellenoriz, egyeztet és fizet. Ha a pályázó egy vállalat, s bevételt akar elérni, hát használja a saját forrásait. De az állami tudomány megfontolásai mások, és a magyar tanszékeknek, kutatóintézeteknek egyébként sincs szabad tokéjük. E szervezeteket a kincstáron keresztül táplálják. S az államháztartási törvény a hitelfelvételt költségvetési szerveknek kategorikusan tiltja. Az innovációs törvény elokészítoi különbözo megoldásokat fontolgattak. Például azt, hogy lehessen áthidaló hitelt felvenni, ha már van aláírt EU-s kutatási szerzodés. A pénz egyébként ehhez meg is van az új Kutatási és Technológiai Alapban, és a felhasználást szabályozó szöveg ilyen kiadási jogcímet is tartalmaz. Ennek muködtetéséhez azonban az államháztartási törvényt formálisan oldani kellene, ezt pedig a pénzügyi irányítás elso körben elutasítja. Fölmerült az is, hogy a kincstár biztosítson kamatmentes elofinanszírozást e projektekhez. Végül is nem milliárdokról van szó, s az EU úgyis fizet, az intézmények bevételeit meg a kincstár amúgy is látja. A beérkezo pénzzel nem lehet meglépni.

Egyelore, úgy tunik, még nincs biztos megoldás. Mindenki szeretné, hogy betagozódjunk az európai hálózatokba, s mindenki tudja, hogy egymagad képtelen vagy az ehhez szükséges pénzt megelolegezni. Nem baj. Vállald el, írd csak alá, ha már egy nyertes csapatba kerültél. Légy inkább büszke rá. Azután majd csak lesz valahogy. Igazi magyar megoldás…

A szerzo szociológus

Szerző: Kun J. Erzsébet