Dolgozzon ki a kormány hosszabb távú, átgondolt tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiát, készítsen elo keretjellegu törvényt a területre - javasolja az Állami Számvevoszék (ÁSZ). A 2000 és 2003 közötti idoszak kutatás-fejlesztésre (K + F) költött költségvetési pénzek hasznosulását vizsgáló jelentésében az ÁSZ megállapítja: hazánkban az egy lakosra jutó K + F-ráfordítás az EU-átlag 22 százaléka, miközben az ezer lakosra jutó kutatók száma 2001-ben az uniós átlag 53 százaléka volt. A nemzeti összterméken belül a ráfordítás az 1996-os 0,67 százalékos mélypontról 2002-re 1,01 százalékra emelkedett - ez akkor 171,5 milliárd forintot jelentett -, a teljes keret 59 százaléka a költségvetésbol érkezett. Ez az emelkedés sem túl sok, hiszen egy 2000-es kormányhatározat két évvel késobb másfél százalékos K + F arányt jelölt meg célként. Az állam szerepe a kutatás és a fejlesztés területén meghatározó - olvasható a jelentésben. A kutatóhelyek 72 százaléka költségvetés által finanszírozott, ugyanez igaz a létszám 71 százalékára is. Az ÁSZ szerint viszont az akadémiai, illetve a felsooktatási kutatóhelyek munkatársai gyakran ugyanazzal a témával foglalkoznak - ez persze lehet jó is, hisz kialakulhat a versenyhelyzet. Az már kevésbé jó, hogy a kutatási eredmények hasznosítása nem megfelelo. Ennek oka, hogy rossz a tudásáramlás a kutatóhelyek és a vállalkozások között. Nem megoldott a kutatási eredmények menedzselése és annak finanszírozása sem.

Munkatársunktól