Az Európai Unióban a tudomány egyértelmuen az integrációt szolgálja, a XXI. században csak az az ország lehet sikeres, amelyik eroteljesen fejleszti az innovációt - mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azon a budapesti konferencián, amelyet az ír nagykövetség a Magyar EU Bovítési Üzleti Tanáccsal közösen szervezett. Az MTA elnöke kifejtette: "ahhoz, hogy Magyarország ténylegesen felzárkózzon az EU gazdasági szintjére, jelentosen növelni kell a kutatás-fejlesztésre fordított összegeket".

Mary Harney ír miniszterelnök-helyettes Fotó: MTI

Vizi E. Szilveszter elmondta: a k+f kiadások jelenleg a magyarországi bruttó hazai termékhez képest 0,9 százalékos mértéket érnek el, az Akadémia elnöke emlékeztetett arra, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök ígérete szerint ez az arány 2006-ra 1,8 százalékra emelkedik.

Visszatért a szakképzett munkaero

Mary Harney ír miniszterelnök-helyettes, az EU Versenyképességi Tanács jelenlegi elnöke aláhúzta: az elmúlt években Írország eroteljes fejlodéséhez nagyban hozzájárult az, hogy nagy összegeket fordított kutatás-fejlesztésre. Ennek részeként fejlett szoftveripart épített ki, és olyan gazdaságpolitikát folytatott, amelynek révén nagy összegu külföldi muködotoke áramlott az országba. Kiemelte: ennek eredményeként Írországban néhány év alatt 17 százalékról 4 százalékra csökkent a munkanélküliség, és sikerült elérni azt, hogy a korábban kivándorolt magas képzettségu emberek visszatérjenek.

Szavai szerint Írország 1973-as csatlakozásakor még fejletlen volt, az akkori európai közösséghez képest az egy fore eso GDP-je az átlag 63 százaléka volt. Mára - nem kis részben azért, mert a mindenkori ír kormányok nagy hangsúlyt helyeztek az innovációs fejlesztésekre - az egy fore eso GDP jóval meghaladja az EU átlagát. "Ha Írország nem csatlakozott volna az integrációhoz, akkor az ír államot továbbra is a szerény gazdasági növekedés és a szegénység jellemezné" - fejtette ki.