Mintegy 80 milliárddal kisebb hiány várható a nyugdíjkasszában 2010 elejére a nyugdíjrendszer mostani módosításainak hatására. 2007-től a nyugdíj mellett dolgozók 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek majd, 2008. január 1-jétől a korengedményes nyugdíjasoknál életbe lép az aktív biztosítási jogviszony megszüntetése, és ettől az évtől az utolsó három év is beszámít majd a kezdő nyugdíjba.

A nyugdíj az egyik legfontosabb, de egyben talán a legérzékenyebb közügy, amelyen minden esetben óvatosan és fokozatosan változtatnak. Ennek oka, hogy csaknem 3 millió nyugdíjas van Magyarországon, és ha a mai tendenciák folytatódnak, akkor a mai fiatalok ellátása kerülhet veszélybe. E problémák feloldását kezdte meg a kormány, hogy igazságosabb és hosszú távon fenntartható legyen a nyugdíjrendszer. Az előrejelzések szerint az Európai Unió országaiban 2050-re a 62 év felettiek, vagyis a nyugdíjas korúak a munkavállalási korúakhoz - a 15-62 évesekhez - viszonyított aránya a jelenlegi 28,6 százalékról 59,2 százalékra emelkedik, azaz többen lesznek a nyugdíjasok, mint az aktív dolgozók.

A nyugdíjba vonulás korcentruma ma Magyarországon 58,6 év, a munkavállalók mintegy 94 százaléka a meghatározott öregségi nyugdíj éve, vagyis 62 éves kor előtt választja az ellátást. Ez a helyzet - ismerve a demográfiai folyamatokat - fenntarthatatlan, ezért már rövid távon is a nyugdíjba vonulás tényleges átlagéletkorának emelése szükséges. A tervezett lépéseknek köszönhetően már 2010 elejére mintegy 80 milliárd forinttal kisebb hiánnyal lehet számolni.

Az elfogadott módosítások egyike 2007. január l-jétől életbe lép. Minden nyugdíj melletti munkából származó jövedelem után 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot kell majd fizetni, amiért cserébe egy év után az érintett munkavállaló többletnyugdíjra szerez jogosultságot. Ez a havi átlagos keresetének 0,4 százaléka lesz majd. Január-februárban még választható a fizetés, márciustól viszont kötelező lesz.

Az előrehozott nyugdíjazás feltételei 2008. január 1-jétől kiegészülnek az aktív biztosítási jogviszony megszüntetésével, vagyis a nyugdíjas járulékának folyósítása szünetel majd addig, amíg dolgozik. A kiegészítő kereset lehetősége azonban fennmarad a nyugdíjfolyósítás szüneteltetése nélkül a mindenkori minimálbér éves összegéig. A módosítás célja, hogy a korai nyugdíj mellett csak esetenként dolgozzanak az idősebbek. Az új szabály a 2008. január 1-jét követő nyugdíjazásokra vonatkozik, 2010-től viszont kiterjed minden, korhatár alatt nyugdíjban lévőre, feloldva az egyes korosztályok közötti eltérő szabályozás ellentmondásait. A nyugdíjkorhatár fölött semmilyen megkötés nem lesz ezután sem.

2009-ben a férfiak előrehozott nyugdíjra jogosító korhatára lecsökken 59 éves korra, majd 2013-ban emelkedik ismét 60 évre. A nők esetében az előrehozott nyugdíj korhatára 2013-ban emelkedik 59 évről 60 évre. 2013-ig a 40 év feletti, ezt követően pedig a 41 év feletti szolgálati idő jogosít csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjra. 2013-ig a bonus-malus szabályok is fennmaradnak a jelenlegi törvényi szabályozás szerint. 2013-tól 41 év szolgálati idő jogosít a csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjra, 40 éves szolgálati idő esetén 0,1 százalék/hó, 39 év esetén 0,2 százalék/hó, 38 év esetén 0,3 százalék/hó és 37 év esetén 0,4 százalék/hó lesz a malus összege, amit a 62 éves életkorból hiányzó hónapokban kell számítani.

2008. január elsejétől az utolsó három év is beszámít majd a kezdő nyugdíjba. Ezzel az egyes években megállapított nyugdíjak közötti aránytalanságot okozó egyik elem hatását kiiktatja a törvény a rendszerből. Jelenleg a nyugdíjakat az 1988-tól a nyugdíjazásig elért, az adóval csökkentett, részlegesen valorizált kereset átlagából kell megállapítani; a nyugdíjazás előtti utolsó három év keresete teljes értéken szerepel, a megelőző éveket pedig a nyugdíjazás előtti második év szintjére szorozzák fel. Emiatt a különböző években megállapított nyugdíjak színvonala között jelentős az ingadozás, az induló nyugdíjak színvonala 2005-ben a nettó átlagkereset 78 százaléka volt, szemben az átlagosan regisztrált 64 százalékkal.

További korrekciót jelent a keresetek nettósítása is. Jelenleg a jutalmak, és más, béren kívüli juttatások is számítottak a nyugdíj megállapításánál, a jövőben viszont először levonják az egyéni juttatásokat, és az ily módon csökkentett keresetből számolják ki az összeget. Az új szabályozás tehát reálisabbá és nyomon követhetőbbé teszi az ellátás kiszámításának módszerét. A hosszú, 40 évnél több szolgálati idővel rendelkezőknél a nyugdíjmérték-szabály évi 1,5 százalékról évi 2 százalékra nő. E módosítások együttes hatásaként a jövőbeni nyugdíjak közötti aránytalanságok jelentősen mérséklődnek. Az induló nyugdíjak átlagos színvonala hét-nyolc százalékkal mérsékeltebb lesz, de így is a bér 70 százaléka körül mozog majd, szemben a korábban nyugdíjazottak esetében tapasztalt 62-64 százalékos szinttel.

Változik a társadalombiztosítási korkedvezmény intézménye is, mellyel az a cél, hogy a jelenlegi feltételrendszer megmaradjon, de a kedvezmények többletköltségét az egészségi ártalmat okozó munkahelyet fenntartó munkáltató viselje többletjárulék megfizetésével. Ehhez az 5 éves átmeneti időszakban a költségvetés támogatást nyújt. A fizetési kötelezettség mértéke 13 százalék, de az átmeneti rendelkezések szerint az új fizetési kötelezettséget fokozatosan vezetik be. Jövőre a járulék egészét átvállalja a központi költségvetés, 2008-ban 75 százalékát, 2009-ben 50 százalékát, 2010-ben pedig 25 százalékát fizeti meg a költségvetés a foglalkoztató, illetve az egyéni vállalkozó helyett. 2011. január 1-jétől pedig a 13 százalék járulék egésze a foglalkoztatóra hárul. A törvénymódosítás más részletei - pél- dául a munkakörök meghatározása - 2007. június 30-ig kerülnek a kormány elé.

A fegyveres testületek tagjainak nyugellátási feltételeinek felülvizsgálatát az érintett tárcák - a szakmai sajátosságok figyelembevételével - önállóan dolgozzák ki az általános szabályokhoz közelítve. A korkedvezményes nyugdíj többletkiadása 2005-ben 15 milliárd forint, a kieső nyugdíjjárulékból eredő bevételi hiány pedig csaknem 10 milliárd forint volt.

Változnak a rokkantsági nyugdíjrendszer szabályai is, a kormány célja egy olyan komplex rehabilitációs rendszer létrehozása, amely lehetőséget teremt a rokkantnyugdíjasok és megváltozott munkaképességűek egy részének arra, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra.

A komplex rehabilitációs rendszerről szóló részletes törvény 2007. március 31-ig a kormány elé kerül. A rendszer kiépítése előreláthatóan 2007 őszén kezdődik.

Nyugdíjlépések

8,5 százalékos nyugdíjjárulék-fizetés

az előrehozott nyugdíj folyósítása csak minimálbéres fizetés mellett

az előrehozott nyugdíj korhatára 2013-ban lesz egységes

nyugdíjkiszámításnál az utolsó három évet is figyelembe veszik

korrekció a keresetek nettósításával

Szerző: Muhari Judit