Míg szinte az összes politikus az innováció és a versenyképesség fontosságáról beszél, több év növekedés óta újra csökkent a vállalatok által innovációra fordított összeg. A Magyar Innovációs Szövetségnek a Pénzügyminisztériumhoz benyújtott javaslata ezen szeretne változtatni, a kis- és középvállalatokra (kkv) helyezve a hangsúlyt.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy az innovációnak, a kutatás-fejlesztésnek rendkívüli szerepe van egy ország gazdasági növekedésének eloremozdításában. Az adatok viszont azt mutatják, hogy Magyarországon a vállalatoknak jóval kisebb részére, a kis- és közép vállalatoknak (kkv) pedig csupán 2-3 százalékára jellemzo a teljes köru innovációs tevékenység (ez az arány Nyugat-Európában 15-20 százalék). A közelmúltban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) megbízásából készített tanulmányból az is kiderül, hogy a hazai gazdaság növekedésének csak 43–45 százaléka kapcsolható az innovációhoz, tehát a néhány száz innovatív tevékenységet végzo vállalkozáshoz (a fejlett országok növekedésének 65-70 százaléka származik innovációból). Ráadásul tavaly többévi növekedés után 1,01 százalékról 0,94 százalékra csökkent a vállalatok által az innovációs tevékenységre költött összeg aránya a bruttó hazai össztermékhez (a GDP-hez) képest.

Adókedvezményeket kérnek

E helyzet megváltoztatásához a Pénzügyminisztérium (PM) különbözo szakmai szervezetektol kért javaslatokat, köztük az Informatikai Vállalatok Szövetségétol, és a Magyar Innovációs Szövetségtol (MISZ) is. Ez utóbbi néhány hete nyújtotta be az innovatív kkv-kra kidolgozott javaslatát. Elsosorban adókedvezményeket javasolnak. A MISZ többek között azt ajánlotta a Pénzügyminisztériumnak, hogy az eredményes fejlesztoi tevékenység részesüljön szja- és járulékkedvezményben, a teljes kutatási-fejlesztési (K+F) tevékenység pedig 25 százalék helyett tartozzon az ötszázalékos áfakategóriába.
Kérdés, hogy mekkorának kell lennie az állam szerepének az innováció támogatásában. Minél fejlettebb egy ország, a kutatásoknak annál kisebb részét biztosítja az állam, és annál nagyobbat a magánszféra. Itthon az összes K+F ráfordításnak mintegy kétharmadát állja az állam – mondta a Magyar Hírlapnak Pakucs János, a MISZ elnöke –, míg a fejlett gazdaságokban általában csak az egyharmadát, a többit a magánszféra fedezi. Az elnök épp ezért fontosnak tartja a javaslatokat, amelyek ugyan tovább növelnék az állami támogatást, de érdekeltté tennék a vállalatokat a K+F tevékenységben. A cégeknek kockázatos nagyobb összeget kutatásra fordítani, mivel az csak hosszú távon (négy-tíz év alatt) térül meg, s a haszonnak csupán egy része érzékelheto a vállalkozásban. Pakucs szerint az innovációs tevékenységnek a vállalati bevételeken felül óriási társadalmi haszna van (új munkahelyek, hatékonyabb egészségügy, környezetvédelem, energiaellátás stb.).

Állami kockázatcsökkentés

Ezért úgy látja, hogy a társadalomnak is részt kell vennie az innováció kockázatcsökkentésében és finanszírozásában. Erre szolgálnak javaslataik. Hozzátette, hogy nem csupán pénzbeli támogatásról van szó. Elsosorban az alultokésített, de jelentos innovációs tevékenységet végzo kkv-k elvonásait csökkentenék, ezáltal több marad nekik kutatás-fejlesztésre.
A szövetség elnökének becslése szerint javaslataik összköltsége csupán néhány milliárdos többletet jelentene a költségvetésnek (ez az összeg a büdzsé hibahatárán belül van), viszont minden erre költött forint tízszer jobban térül meg, mint bármi más, igaz, csak négy-öt év múlva. Pakucs elmondta, hogy a PM még nem reagált hivatalosan a javaslataikra.

Javaslatok tehercsökkentésre
• Az innovatív kkv-k számára a K+F munkakörbe felvett alkalmazottak számára három évig teljes járulékmentesség és harmincszázalékos társasági nyereség adókedvezmény
• Szja- és járulékkedvezmény az eredményes fejlesztôi tevékenységre (műszaki alkotó, illetve szer-zôi tevékenység, találmányi díj stb.)
• A teljes K+F tevékenység tartozzon az eddigi 25 százalékos helyett az ötszázalékos áfakategóriába
• A kiemelkedoen innovatív kkv-k (amelyek éves bevételük több mint tíz száza-
lékát költik K+F-re) és a három évnél nem régebben alakult high-tech vállalkozások támogatására a pályakezdô kutatók felvétele esetén teljes szja- és járulékmentesség, valamint teljes társaságiadó-mentesség három évre.

Szerző: Németh Márk