Az Országgyűlés elnöke a jövőben minden ülésszak előtt lehetőséget ad a szakszervezeteknek is, hogy megismerhessék a jogalkotási programot és véleményt mondhassanak a számukra fontos jogszabályokról. A többi között ezt emelte ki Szili Katalin, miután a Parlamentben az együttműködés erősítéséről tárgyalt a hat országos szakszervezeti szövetség vezetőjével. Szerinte ez "jelzőrendszerként" is szolgál, bővíti a jogalkotás társadalmi bázisát és fontos lépést jelent addig, amíg például a második kamara létrehozásával stabilan ki nem alakul a civil szervezetek, érdekképviseletek szerepe.

Szili Katalin a szociális európáról úgy fogalmazott: jó lenne, ha rögzítenék az alkotmányban, hogy mi az a társadalmi, szociális minimum, amelyet az államnak vállania kell. Mint elmondta, az Európai Unió mostani tagállamai is küzdenek olyan problémákkal, mint a szociális reform, vagy a társadalombiztosítás reformja, de fontos a munkvállalók biztonsága és a megfelelő ellátás biztosítása azoknak, akik nem jutnak munkához. Az Országgyűlés elnöke szólt arról is: az MSZP képviselőcsoportja már foglalkozik a jogalkotási törvény ügyében megfogalmazott érdekképviseleti problémával, vagyis azzal, hogy a javaslat kihagyná a szakszervezeteket azon szervezetek közül, amelyekkel előzetesen egyeztetni kell az őket érintő jogszabályok kialakításánál. Ezt a problémát módosító indítvánnyal meg kell oldani - tette hozzá Szili Katalin.

Borsik János, a munkavállalói oldal soros elnöke, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének vezetője fontosnak nevezte, hogy a szakszervezetek a házelnök vezette irodán keresztül az eddigieknél jobban bekapcsolódhatnak a jogalkotási munkába. Ez egy lehetőség, egy "biztonsági kapcsolat" és erősítheti a jogszabályok támogatottságát - tette hozzá. Borsik János a megbeszélés után felhívta a figyelmet arra, hogy parlamenti elnök 15 év óta nem kezdeményezett megbeszélést a szakszervezeti konföderációk vezetőivel.

Szerző: Markotay Csaba