Vizi E. Szilveszter az Akadémia tegnapi ülésén adta át a kiemelkedő tudományos munkásság elismerésére létrehozott Akadémiai Díjakat

A tudás, a szellemi tőke felértékelődéséről, a magyar kutatás-fejlesztéssel szemben megfogalmazódó elvárásokról beszélt köszöntőjében Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az idén 181 éves Akadémia 175. ünnepi közgyűlésén, tegnap délelőtt.

"A tudósnak a 21. században nemcsak az a feladata, hogy ismereteket szerezzen, hanem a társadalom, az adófizető állampolgár elvárja, hogy azokat megossza vele, tehát ismereteket terjesszen és a gazdaság számára alkalmazhatóvá tegye" - mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, hozzátéve: a magyar kutatás-fejlesztésnek alkalmazkodnia kell a világ kihívásaihoz. Ha ez nem történik meg, akkor Magyarország még hátrább sorolódik a világranglistán, amelyen már a szellemi tőkeerő a meghatározó tényező.

Bartók: játsszák, de félreértik?

A köztestület nyilvános ünnepi ülésén elsőként a 125 éve született Bartók Béláról emlékeztek meg az akadémikusok. Ahogy Vizi E. Szilveszter megnyitóbeszédében elmondta: egy olyan akadémikusról, "aki világhírnevét egyaránt köszönheti művészeti és tudományos teljesítményének", csakúgy, mint pedagógusi munkásságának, közéleti és magánéleti hitelességének.

"Illő közhelyek nélkül emlékezünk Bartók Bélára, noha személyiségének és művének súlya valóban roppant nagy, s már generációk óta vívódunk a munkája nyomán keletkezett különféle >modellek< eszmei feldolgozásával" - mondta el Somfai László akadémikus az elnöki beköszöntőt követő tudományos előadásában.
Bartók 1936. február 3-i akadémiai székfoglaló előadását nem a népzenetudományból tartotta (amiről már levelező taggá választása előtt híressé vált az akadémikusok körében), hanem "mély empátiával, de szigorú kritikával" értekezett a nagy elődről, az akkor ötven éve halott Liszt Ferencről, amit Somfai László beszédében jellegzetes bartóki gesztusnak értékelt.

A Bartók-oeuvre népzenei háttérével kapcsolatban rámutatott: a zeneszerző "nem azért alkotott maradandót és egyetemes értékűt, mert jó inspiráló forrásokat választott, hanem mert zseniális tehetséggel tette, mert szüntelenül eredeti, személyes műalkotásokra törekedve komponált". A Széchenyi-díjas professzor ellentmondásosnak találta az életmű mai közönségkapcsolatát. Elmondta: "A magyar publikum fásultan elfogadja és talán észre sem veszi, hogy ünnepi alkalmakkor például Bartók vonósnégyes-mesterművét lehangoló rutinnal játsszák." Bár kiemelte, hogy a világ komolyzenében vezető országaiban "oeuvre-je egy eminens része alapján őt a 20. század egyik legnagyobb mesterének, legszívesebben játszott szerzőjének" tartják, a zenetörténet-írás legrangosabb friss kötetei rendre csődöt mondanak a Bartók-életmű megítélése kapcsán.

Az MTA ünnepi ülésén Bartók Béla Falunjának (Szlovák népdalok női hangra és zongorára) előadása után adták át az Akadémiai Aranyérmet. Az 1960-ban alapított, s évről évre kizárólag az MTA egy tagjának adományozható díjat az idén Michelberger Pál, az Academia Europaea és az Aacademia Scientiarum et Artium Europaea tagja vehette át járműipari tevékenységéért. Az Eötvös Loránd-, Széchenyi- és Eötvös József-díjas akadémikus az indoklás szerint egyformán sikeres volt az ipari, egyetemi és akadémiai pályáján csakúgy, mint a nemzetközi szakmai életben. Munkásságának kiemelkedő állomásai az Ikarus buszcsalád számos típusának tervezése, autóbuszok borulásbiztonsági kutatása.

Lehetőség és veszély az unió

A magyar kereskedelem és a hazai ipar területén (2003 óta a kutatás-fejlesztés támogatása, a gazdasági és állami élet területein is) elért legnagyobb érdemeket 1897 óta jutalmazza az Akadémia. A Wahrmann Mór-érmet tegnap, a testület ünnepi ülésén Csányi Sándornak, az OTP Rt. elnök-vezérigazgatójának adta át Vizi E. Szilveszter a magyar bankrendszer és gazdaság hazai és külföldi versenyképességének növelése érdekében kifejtett tevékenységéért, valamint a tudomány és a kultúra támogatására létesített mecenatúráért.

Csányi Sándor a díjat megköszönve arról beszélt, hogy az Európai Unióhoz csatlakozó magyar gazdaság nemcsak hatalmas lehetőségeket kapott, hanem "hatalmas veszélyekkel is szembe kell néznie". Akkor tudjuk saját piacainkat megvédeni és teret foglalni Európában, ha a többi közt a "gazdaságban is használható kutatási eredmények megszületnek", vagy ha az oktatás alkalmazkodik a gazdaság igényeihez - tette hozzá.

Vizi E. Szilveszter az Akadémia tegnapi ülésén adta át a kiemelkedő tudományos munkásság elismerésére létrehozott Akadémiai Díjakat és a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói munkásság elismerésére alapított Akadémiai Újságírói Díjakat.

Tegnap tartották meg az MTA Roosevelt téri épületében a Nyugati Magyar Tudományos Tanács ülését, és az akadémikusok közgyűlését, a tudományos osztályok közgyűlései pedig ezen a héten lesznek.

Kitüntetések az MTA 175. ünnepi közgyűlésén

Akadémiai Díj : Hajdú Mihály, a nyelvtudomány doktora, nyugállományú egyetemi tanár; Kovács Ilona, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kognitív Tudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi docense; Székelyhidi László, a matematikai tudomány doktora, a Debreceni Egyetem, Matematikai Intézet egyetemi tanára.

Megosztott Akadémiai Díj : Papp János, Porpáczy Aladár, Schaff Zsuzsa, Farkas József, Kardos Julianna, Nusser Zoltán, Barta Györgyi, Dövényi Zoltán, Kiss Edit Éva, Kocsis Károly, Kovács Zoltán, Michalkó Gábor, Tiner Tibor, Csörgő Tamás.

Akadémiai Újságírói Díj : Daniss Győző, a Népszabadság nyugdíjas főmunkatársa; Sályi András, a Magyar Rádió szerkesztője; Fried Judit, a Magyar Távirati Iroda Rt. újságírója.

MH-összeállítás