A tudomány területén az unió nem apró kutatócsoportoknak ad kisebb összegeket, hanem nyolc-tíz csoportból álló konzorciumokat támogat nagyobb summával. A konzorciumoknak már régóta megbecsült tagjai a magyarok e téren tehát -ido elott- csatlakoztunk az EU-hoz.

A hazai kutatók közül kik és miért pályáznak uniós támogatásokra- E kérdésre könynyu választ adni: mindenki, hiszen a központi költségvetésbol szukösen támogatott magyar tudománynak nélkülözhetetlen forrása a brüsszeli pénz. Az EU-pályázatok lényege, hogy több kutatóhely közös kutatási javaslatot ad be, amelyre Brüsszel nagyobb összeget ad. Ám kizárólag magyar csoportokból álló konzorciumok eddig nem jelentkezhettek, legfeljebb nyugati intézetek -farvizén- juthattak pénzhez. Igaz viszont, hogy egy csoport nagyobb eséllyel pályázott, ha a résztvevok között a csatlakozó országok képviseloi is szerepeltek.

Szabó Gyula, a Szegedi Tudományegyetem kórélettan-professzora szerint az unió idorol idore meghatározza az éppen fontosnak tartott témákat. Az élo természettudományok területén most például (a hatodik programban) a genetikai kutatásokra, a folyamatok genetikai hátterének megértésére helyezik a hangsúlyt. Az elmúlt ciklusban (az ötödik programban) Szabó Gyula a kórélettani, illetve az alkohol- és drogfüggoséggel kapcsolatos kutatási anyagok szakmai zsurizésében vett részt. -Az embert bezárták egy szobába. Ásványvíz, kávé, tea és jó néhány pályázati anyag volt az asztalon. Megadott kritériumok szerint bíráltunk. A szakmai szempontból megfeleloket osztályoztuk, majd rangsoroltuk az anyagokat.- Mivel jóval több a jelentkezo, mint amennyi pénzt odaítélhettek, egyéb szempontokra is figyeltek. Mennyire megalapozott a pályázat, mennyire készítették elo a kutatásokat, az illetékes hatóságoktól beszerezték-e az állatkísérletekre vonatkozó engedélyeket-

A magyar anyagok magas színvonalúak, vélhetoen profi pályázatírók kezei közül kerültek ki. Sokszor erre specializálódott cégekre bízzák az elkészítést, olyanokra, akik ismerik az uniós nyelvi zsargont, a pénzügyi elszámolási normákat. A magyarok nemcsak színesítik a konzorciumok munkáját, a professzor által ismert anyagokban a hazai kutatók érdemi munkát végeztek; de hallott olyan anyagokról is, amelyeknél a magyar partnert csupán azért keresték meg, mert elonyt jelentett egy keleti tag.

A -miért jó uniós pénzre pályázni-- kérdésre ma valamennyi kutatónak ugyanaz a válasza. Itt nem fordulhat elo az, amire néhány héttel ezelott nálunk volt példa. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramból (OTKA) pénzt nyert kutatók levelet kaptak, amelybol megtudták, hogy a költségvetési megszorítások részeként az idei keretbol 1,266 milliárd forintot zároltak. A 18,9 százalékos elvonás miatt az OTKA arról tájékoztatta az érvényes szerzodéssel rendelkezo kutatókat: ha a nyertesek nem mondanak le önként az elnyert pénz 14 százalékáról, akár a szerzodést is felbonthatják. Szabó Gyula szerint ez egy EU-pályázatnál nem történhet meg; ha Brüsszel támogat valamit, késobb sem gondolja meg magát.

Az uniós együttmuködésben az egyéb haszon a legfontosabb: az ember része a tudományos vérkeringésnek, ismeri a tudomány területén dolgozó kutatócsoportokat. Az esetleges konferenciatalálkozások helyett napi munkakapcsolat jön létre. A kutatók vizsgálati anyagokat cserélnek, problémákat közösen oldanak meg. -Nekünk az ilyen típusú együttmuködésbe nagyon sok energiát és pénzt kell ölnünk, mert csak így lehet esélyünk az EU-tagállamokkal szemben, illetve az uniós országokkal együtt az USA-val folytatott kutatási versengésben.-

Szerző: Ötvös Zoltán