Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke az MTI-nek.

Gyuris Dániel kifejtette: egyebek mellett a forint év eleji jelentős
árfolyammozgása és az állampapírok hozamainak növekedése azzal járt,
hogy a forintkamatok egyre magasabb szintre jutottak, emiatt a
forinthitelből való végtörlesztés napjainkra hátrányosabb lehet a
devizakölcsönt felvevőknek, mintha megmaradnának devizahitelüknél, és
megvárnák az árfolyamrögzítés áprilistól belépő új rendszerét.

Az alelnök szerint a devizaadós, aki eddig még nem tett semmit, azaz
nem választott a kormány és a bankszövetség által kidolgozott, a
megoldások közül, még nem késett le semmiről. Az egyik legkedvezőbb
lehetőség, az új típusú árfolyamrögzítés 2012 végéig nyitva van.

A közelmúlt kamat- és árfolyammozgásának következtében ma már
egyértelműen látszik, hogy a végtörlesztésnél jobb megoldás az új
típusú árfolyamrögzítés - mondta az alelnök, jelezve, hogy ez a
megoldás kiszámíthatóságot hoz a hiteleseknek.

Az árfolyamrögzítés második rendszeréről szóló jogszabály szerint -
ha a parlament elfogadja - az árfolyamrögzítés segítségével 5 évre
rögzítik a devizatörlesztő-árfolyamokat. A rögzített - a törlesztési -
 és a piaci árfolyam közötti különbség gyűjtőszámlára kerül. A meg
nem fizetett összeg mintegy kétharmadát az állam és a magyar
bankszektor magára vállalja.

Gyuris Dániel példaként említette: a devizahitelesek kölcsöneinek
átlagértéke hétmillió forint körül van húszéves futamidővel. Ha
például a svájcifrankalapú kölcsönt négy éve vette fel az ügyfél,
azaz még 16 éve van hátra a törlesztésből, megéri bejelentkezni az
árfolyamrögzítés új rendszerébe. A bankszövetség számításai szerint
most ennek a hitelnek a havi törlesztőrészlete 72 ezer forint körül
alakul. Ha az adós a tartozását végtörlesztéssel rendezi, mégpedig
teljes mértékben forinthitelből, akkor ennek a mai kamatszintet
figyelembe véve a havi terhe 77 ezer forintra emelkedne, kivetítve a
hitel teljes időtartamára.
Míg ha marad az ügyfél a devizahitelnél saját döntése alapján, vagy
más ok miatt (esetleg kifutott az ügyintézési időből, vagy nem kapott
zöld utat a törlesztési forinthitele) és bejelentkezik az áprilistól
érvényes árfolyamgát rendszere alá, a havi törlesztőrészlet a
következő 5 évre 52 ezer forintra csökken.

Az alelnök rámutatott: ez a fajta közös tehervállalás, azaz, hogy a
kormány és a Magyar Bankszövetség tagbankjai bizonyos
törlesztőterheket átvállalnak a lakosságtól, egyedülálló egész Kelet-
Közép-Európában.

A jelentős fennakadás nélkül törlesztő, 90 napon túli fizetési
késedelembe nem csúszott, lakóingatlan-fedezetű, deviza-
jelzáloghitellel rendelkező adósok a bankjuknál áprilistól
jelentkezhetnek majd, és fix árfolyamon törleszthetik tovább
hitelüket. Ez 180 forinton rögzített svájcifrank-, 250 forintos euró-
és 2,5 forintos japánjenárfolyamot jelent.

Az elképzelések alapján a rendelkezések kitérnek majd arra az esetre
is, ha esetleg 270 forint fölé emelkedne a svájci frank, 340 forint
fölé menne az euró, vagy 3,3 forint fölé ugrana a japán jen
árfolyama. Ebben az esetben az árfolyamkockázatot teljes egészében a
kormány viseli majd.

Forrás:   MTI  , Origo

*******************************************************************************************************
Révész Márta titkár ( Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. )
Tóth Attila   szóvivő ( Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. )
*******************************************************************************************************