Több ezer fő vett részt a hat országos szakszervezeti szövetség szombaton rendezett demonstrációján, ahol a mérsékeltebb tiltakozók csak sárgalapos figyelmeztetést mutattak fel, a radikálisabbak azonban már kormányváltást követeltek. A budapesti Olimpiai Parkban tartott bő egyórás tüntetés célja az volt, hogy az Országgyűlés ne szavazza meg a kormány által ismertetett Új Egyensúly program megszorító intézkedéseit. A demonstrációt az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma szervezte.

Az eseményen az érdekvédelmi tömörülések képviselői tíz-tíz percben fejtették ki álláspontjukat a tervezett reformokról. A Képviselői Irodaház melletti parkban szervezett tiltakozó akcióra tüntetők érkeztek egyebek mellett Békéscsabáról, Gyuláról, Debrecenből, Székesfehérvárról, Dunaújvárosból. A tér melletti rakparton több mint húsz autóbusz parkolt, amely a demonstráció résztvevőit szállította. A környező utcákban rendőr- és mentőautók sorakoztak, a tér melletti Képviselői Irodaházat pedig fém védőkordonnal kerítették körbe. A tér több mint felét megtöltő tiltakozók felett egy 1956-os lyukas zászló mellett szakszervezeti lobogók lengtek, a léggömbök között "Sárga lapot a kormánynak!", "Kormányváltást!", "Dübörög a nyomor!", "Visszajövünk ősszel, vonjátok vissza most!" feliratú táblák voltak láthatók. A tömeg füttyszóval, kereplőkkel reagált akkor, amikor a szónokok a kormány vezetőinek nevét, illetve a megszorító intézkedéseket említették. Az MTI tudósítói által megkérdezett tüntetők többsége úgy vélték, hogy a vártnál kevesebben vettek részt az eseményen. Azt kedvezőnek mondták, hogy a szakszervezeteknek sikerült összefogniuk. Összességében azonban inkább arra hajlottak, hogy nem lesz foganatja a szombati demonstrációnak. A tömegben több civil szervezet aktivistái is megjelentek, egyebek mellett ott voltak a Humanista Mozgalom és az ATTAC Magyarország képviselői. Habár a szervezők többször hangsúlyozták, hogy szeretnék pártpolitikától mentesnek látni az eseményt, a demonstráción részt vettek a Magyar Kommunista Munkáspárt képviselői. A párt korábban közleményben is támogatásáról biztosította a tüntetést szervező szakszervezeteket. A tiltakozó akciót élénk sajtóérdeklődés kísérte. A magyar média képviselői mellett külföldi és nemzetközi újságírók, valamint forgatócsoportok is dolgoztak a helyszínen. Egyebek mellett a német Deutsche Welle és az osztrák közszolgálati ORF munkatársai is. Bartha László őrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság ügyeletese az MTI érdeklődésére leszögezte, hogy a rendőrség nem ad tájékoztatást arról, hogy becslése szerint hány fő vett részt a tüntetésen.Keményebb eszközök alkalmazására is készek a szakszervezetek A munkásokat "sarcoló" kiigazító csomag visszavonására szólított fel 30 szakszervezet nevében Gaskó István, a Liga Szakszervezet elnöke, aki arra figyelmeztetett, hogy ellenkező esetben a tiltakozó akciónak folytatása lesz. Az elnök felszólította a tüntetőket, hogy "mutassanak erőt és sárga lapot a kormánynak, hogy vonja vissza sanyargató intézkedéseit". Pataki Péter, az MSZOSZ alelnöke is keményebb eszközök ialkalmazását ígérte a szakszervezeti követelések elutasítása esetére. Kónya Péter, a Liga alelnöke hangoztatta: a piros lapot már nem szeretnék felmutatni, az kiállítást jelentene. Gaskó István a kiigazító csomag visszavonásra ítélt elemei között említette a az energia árának "brutális emelését", az egészségügyi hozzájárulás 3 százalékos, a munkavállalók által fizetendő járulék 50 százalékos növelését. A szakszervezetek visszautasítják a 15 százalékos kulcsú áfa 5 százalékpontos növelését, a felnőttképzés adókedvezményének eltörlését, a kiegészítő önkormányzati pénztár adókedvezményének korlátozását. Pataki Péter azt sérelmezte, hogy az államháztartási egyensúly javítására tervezett intézkedések szerinte a "legszegényebbeken ütnek a legnagyobbat". Az alelnök utalt arra, hogy a minimálbér adómentessége megszűnik, és veszély fenyegeti a szakmunkás minimálbért is. Ez egyben a kormány és a szakszervezetek közötti három éves bérmegállapodás kikezdését is jelenti - közölte az MSZOSZ alelnöke, aki szerint tisztességes tárgyalásra, az érdekek kölcsönös figyelembevételére lenne inkább szükség. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint rossz mederben folyik a vita, mivel a költségvetés rendberakását célzó intézkedéseknek nincs olyan alternatívája, amely nem a munkavállalók megsarcolását jelenti. Felhívta a figyelmet, hogy az állami támogatásban részesülő multinacionális vállalatok tízezer milliárd forintot vittek ki az országból. A stagnáló munkanélküliség miatt az sem igaz, hogy a támogatás fejében munkahelyeket teremtettek volna. Elfogadhatatlannak nevezte az intézkedéscsomagot, hangoztatva, hogy a kormány nem erre kapott felhatalmazást a választóktól. A demonstráció végén felolvasták a hat szakszervezeti konföderáció által korábban elfogadott állásfoglalást. Ez egyebek mellett kimondja, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban folytatott tárgyalások eredménytelenségének a kormány merev, formális egyeztetésekben kimerülő magatartása volt az oka. Megállapítják azt is, hogy a megszorító csomag a fekete- és szürkegazdaság felé tereli a vállalkozásokat. A szakszervezetek állásfoglalásukban visszautasították "a közszféra reformnak álcázott tönkretételét" és a szakszervezetek törvényben garantált jogainak semmibevételét. Felszólították a törvényhozás tagjait, hogy a intézkedéscsomag hétfői zárószavazásán szavazatukkal ne támogassák a munkavállalókat súlyosan hátrányosan érintő törvényeket.Gyurcsány Ferenc szerint keresni kell a párbeszéd lehetőségét A párbeszéd lehetőségének keresését hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Tatán, amikor a Budapesten rendezett szakszervezeti tüntetésről kérdezték az újságírók. "Az Országos Egyeztető Tanácsban kell megvitatni a problémákat és megoldást keresni rájuk. Ezzel együtt keresni kell a párbeszéd lehetőségét, mert sokféle érdekből áll össze az ország helyzete, sokan elmondják véleményüket, ki az utcán, ki a tárgyalóteremben. A végén a kormánynak és a parlamentnek a kötelessége, hogy összeegyeztesse a részérdekeket a közösségi érdekekkel, a helyi dolgokat az országos tennivalókkal" - jelentette ki a kormányfő.